Az ásványvíz palackozás technológiája

 

A természetes ásványvíz védett, felszín alatti vízadó rétegből – egy vagy több természetes, vagy mesterségesen feltárt forrásból vagy kútból származik. A természetes ásványvizet csak a vízkivételi hely környezetében szabad palackozni. A vízkivételi helynek és a palackozó helynek egybefüggő, zárt rendszert kell alkotnia.

A termelőkútból a természetes ásványvizet búvárszivattyú juttatja el a palackozó üzembe, ahol azt átmeneti tartályban tárolják. A tartályból a palackozó gépsor felé a vizet egy másik szivattyú továbbítja, amelyet a töltőgép vízigényének megfelelően lehet vezérelni.

A természetes ásványvíz egyik legfontosabb értéke, hogy eredendően tiszta, nem kell, de nem is szabad mesterségesen tisztítani. Az ásványvíz rendelet azonban megenged néhány olyan fizikai eljárást, amellyel egy-két nem stabil összetevő – vas-, mangán- és kénvegyületek, valamint az arzén – eltávolíthatóak a vízből. Ezeknek a kezeléseknek a során szűréssel vagy ülepítéssel (dekantálással) távolítják el az említett összetevőket. Az műveletet szűrt, steril, illetve ózonnal dúsított levegővel való telítéssel lehet elősegíteni. A kezelés feltétele, hogy az eljárás nem változtathatja meg a víz összetételét, jellegzetes tulajdonságait meghatározó összetevőinek mennyiségét.
Szén-dioxiddal dúsított termék palackozása esetén a kültéri cseppfolyós tartályban tárolt szén-dioxidot egy párologtató rendszeren keresztül elpárologtatják, majd a bekeverő gép segítségével hozzáadják az ásványvízhez. A szén-dioxiddal enyhén dúsított termék esetében a termék szén-dioxid tartalma 2 – 4 g/l, a magyar piacon klasszikusnak mondható szén-dioxiddal dúsított termék esetében 6 – 7 g/l.
A szén-dioxiddal dúsított vagy szénsavmentes (vízben oldott szén-dioxid a szénsav) ásványvíz ezután a töltőgépbe kerül, ahol az öblített palackokba szelepeken keresztül jut be a víz. A mikrobiológiai tisztaság megőrzése érdekében a palacköblítő, töltő és záró gép egy szűrt, steril levegős térben működik, ahol enyhe túlnyomás uralkodik, hogy a palackokba külső szennyeződés ne juthasson be.
A palackozást követően a felhordó pályán és ejtő garaton keresztül érkező UV fénnyel csirátlanított műanyag kupakokat a záró gép a palackokra ráhelyezi, és megfelelő nyomatékkal lezárja. A steril térből kilépő lezárt palackokra ezután kerülnek rá a megfelelő címkék, amelyeket a záró géphez csatlakoztatott címkéző gép ragaszt fel. A palackok töltési szintjét, a címke és záró kupak meglétét automata gép ellenőrzi, amely eltávolítja a szállítószalagról a hibás terméket. Ezután a dátumozó gép tintasugárral vagy lézerrel automatikusan ráírja a palackok nyakára vagy a záró kupakra a termék minőség-megőrzési időtartamát, amely általában a termék palackozásától számított 6-12 hónap.

Napjainkban Magyarországon az ásványvizek döntő hányada egyszer használatos műanyag palackokba töltve kerül forgalomba, különösen a kiskereskedelemben. A PET (polietilén-tereftalát) flakonok elterjedése a fogyasztók számára praktikus, mert könnyűek, és nem kell a visszaváltással bajlódni, emellett a néha fel-felbukkanó hírekkel ellentétben semmivel sem csökkentik a bennük található folyadékok élvezeti értékét. Alkalmazásuk azonban sok vitára ad okot, mondván, hogy a palackok használatukat követve szennyezik a környezetet. Ha figyelembe vesszük azonban az újratölthető palackok előállítása során fellépő környezetszennyezést – palackmosás, többlet vízfogyasztás, -szennyvízkeletkezés, mosólúg készítése, -kezelése, mosást igénylő műanyag rekeszek alkalmazása, dupla fuvar, nagyobb levegőszennyezés, útrongálás, nagyobb raktárak szükségessége, stb. – hatástanulmányok eredményével egybehangzóan kijelenthető, hogy az egyszer használatos palackok környezetterhelése semmivel sem nagyobb, mint az újratölthető palackoké. A csomagolás hulladék mennyiségét pedig a szelektív hulladékgyűjtés fejlesztésével, és az így összegyűjtött műanyag újrafelhasználásával kell csökkenteni. A feldolgozás során a palackokat ledarálják, granulátumot állítanak elő belőle, amely azután alkalmas az élelmiszeriparban újabb palackok, vagy fóliák készítésére, de ruhanemű, építési anyag, építkezési anyag, és még számtalan egyéb anyag alapanyagaként is hasznosítható.
Az ásványvizes palackok címkéjének kettős szerepe van. Részint a jogszabályok által előírt jelöléseket, a vásárló számára fontos információkat tartalmazza, de emellett a címke adja meg a termék márkáját, megjelenését is. A gyártó marketing elképzelésétől függően nagyon sokféle címkét alkalmaznak, nyak, hát, vagy körcímkét, papírból, vagy műanyag fóliából készítve, ragasztva vagy öntapadással rögzítve, stb.
A termék megjelenésének fontos része a palack egyedi formája, színe, amely szintén az egyes cégek jellegzetességét hangsúlyozza. Általánosan elterjedt viszont, hogy a szén-dioxiddal dúsított ásványvizek kupakja kék, az enyhén dúsítotté zöld vagy sárga, a szénsavmentesé pedig rózsaszínű.
A töltést, címkézést követi a palackok zsugorfóliázása. Ezekben a gépekben az űrmérettől függően különböző csomagok készülnek: 1,5 literes palackok esetében 6 db-os, 0,5 literes kiszerelésnél 12 db-os, 0,33 literes vizeknél 24 db-os egységcsomagok készülnek, amelyekre fülező gép a hordozást megkönnyítő fület ragaszt. Az ilyen módon elkészített egységcsomagokat automata palettázó helyezi a raklapokra. Ott az egyes szintek közé kartonlemez kerül, majd a gép sztreccs fólia segítségével rögzíti a raklapot. Az elkészült raklapokat a készárú raktárba helyezik el, és csak az adott tétel mikrobiológiai vizsgálata, és annak megfelelő eredménye alapján kerülnek kiszállításra.